AgrárUnió : A VÉGEREDMÉNY HIÁNYÁBAN NEM HELYÉNVALÓ AZT FELTÉTELEZNI, HOGY NEM TÖRTÉNIK SEMMI |
A VÉGEREDMÉNY HIÁNYÁBAN NEM HELYÉNVALÓ AZT FELTÉTELEZNI, HOGY NEM TÖRTÉNIK SEMMI
Farkasné Szerletics Anikó 2007.01.30. 15:20
A címként idézett mondat Dr. Orosz Sándor, a Parlagfűmentes Magyarországért Eseti Bizottság volt elnöke szájából hangzott el 2004. november 24-én. E napon került megrendezésre a Magyar Gyomkutató Társaság és a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat szervezésében az „Újból az Ambrosia problémáról” című tanácskozás.
Miután évről-évre gondot okoz a parlagfű, nem haszontalan felidézni a tanácskozáson hallottakat.
Dr. Orosz Sándor arra utalt tájékoztatójában, hogy a korábbi állapothoz képest változások történtek, valami megindult a kérdéses területen.
A termesztők, növényvédős szakemberek nagyon jól tudják, mekkora gondot jelent tábláik parlagfűtől való mentesítése. Mégis, sokkal nagyobb horderejű az a humán-egészségügyi következmény, amit a pollen okoz.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Földön 115 millióan szenvednek pollenallergiától. Az Allergia Világszervezet statisztikája szerint a szénanátha egymaga 20 milliárd dolláros kiadást, illetve veszteséget jelent világszerte (HVG 2003). Magyarországon 2,5-3 millió ember túlérzékeny a fűfélék és egyéb gyomnövények virágporára. Becslések szerint kb. 5 milliárd Ft-ra tehető a pollenallergiában szenvedő betegek évenkénti gyógyellátása és a velük kieső munkaerő értéke (Szentey 2000). Az allergiaellenes szerek támogatására évi 7 milliárd forintot fizet a társadalombiztosítás (HVG 2003).
Emiatt a fő cél a pollenkoncentráció csökkentése.
Ezt egy módon érhetjük el: a virágzó egyedek számát csökkenteni kell.
A 2004. őszén felállt kormány a program folytatása mellett döntött. Miután adónk 1%-át felajánlhatjuk a gyommentesítésre (közeleg a bevallások és felajánlások beadásának határideje!), látható, hogy a politika számára is fontossá vált a kérdés. Ez egyúttal azonban azt az érzetet kelti, mintha a megoldás az állam feladata lenne. Pedig a földhasználó felelőssége, hogy karbantartja-e vagy sem a területét. Miután a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírja, illetve támogatás függ a területek tisztántartásától, nem lehet elvárni és nem is szükséges, hogy az állam foglalkoztasson és fizessen ki pl. közmunkásokat a kaszálásért.
Dr. Halmágyi Tibor, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat főigazgatója a szolgálat hatósági aktivitását mutatta be számokkal. Ezek közül álljon itt néhány:
´ Védekezést elrendelő rendelet: közel 13 ezer db
´ Helyszíni szemle: 25-301 ezer között
´ Bírság : közel 1500 db
Minden egyes mutató nagyságrendekkel megelőzi az előző két évi adatokat!
Továbbá 2004-ben 243 esetben történt közérdekű védekezés, 1336 ha-on,
41 188000 Ft költséggel.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak átadott termelői címek száma 7013, tőlük a támogatást megvonhatják.
Összefoglalóan elmondható, hogy a társadalmilag megkívánt cselekvések érvényesítésének feltételei:
´ A többség önkéntes (belátáson alapuló) cselekvése
´ A kívánt cselekvés ösztönzése
´ A kívánt cselekvés kikényszerítése (a nem kívánt cselekvés szankcionálása)
Az egyéb előadások között a zömében növényvédős cégek fejlesztéseit bemutatókon túl hallhattunk civil kezdeményezésekről, sikerekről, valamint parlagfűmentes pázsitgyepek telepítésének lehetőségeiről.
A tanácskozás végén sajnos tapasztalhattuk, hogy az előadások ilyetén összeállítása mekkora zavart kelthet a gyomszabályozásban járatlanok körében. Miután egyesekben mély nyomot hagytak a vegyszerekről hallottak, egyoldalúan és sarkosan a biotermelés mellett foglaltak állást, tekintettel az élelmiszerbiztonságra.
E beszámoló összeállítójának nem tiszte bírálni a Szervezőket, sőt, köszönettel tartozunk a rendezvényért, a vendéglátásért. Mégis engedtessék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, bármennyire is kell támaszkodnunk a nagy cégek segítségére egy-egy konferencia szervezésekor, lebonyolításakor, a többoldalú tájékoztatás érdekében nagyobb teret kellene engednünk a nem vegyszeres eljárásokat bemutató előadásoknak is, ezáltal az ez alkalommal tapasztalt félreértések elkerülhetővé válnak.
- SZENTEY L. (2000a): Az országos gyommentesítési program végrehajtásáról. Növényvédelem, 36 (6) 333-335. p.
2. Rátüsszentenek, HVG, 2003. jún. 21.
|