Az allergia az ut�bbi harminc �vben lett "n�pbetegs�g", de a szezon�lis allergi�t m�r 1565-ben Leonardo Botallo olasz anat�mus feljegyezte. A k�rt akkor m�g r�zsal�znak h�vt�k.

H�romsz�z �vvel k�s�bb Angli�ban m�r "ny�ri gyullad�sk�nt" eml�tik ezt a betegs�get. M�g nem tudt�k, hogy a napf�ny, az �zon vagy �ppen a n�v�nyek a legf�bb kiv�lt� okai. N�h�ny �vvel k�s�bb Charles Blackley asztmatol�gus kimutatta, hogy a pollenek okozz�k a sz�nan�th�t. A t�l�rz�kenys�get persze szinte minden anyag kiv�lthatja, de a legt�bb bajt m�gis a pollenek, vagyis a vir�gporszemek okozz�k. A szezon�lis allergi�ban szenved�k m�r tavaszt�l rosszul �rzik magukat, hiszen az �ger, a mogyor�, a ny�rfa, az �tif�, az �r�m is kiv�ltja az allergi�s t�neteket.

A szerz� saj�t felv�tele

Magyarorsz�gon a leggyakoribb allerg�n, vagyis az allergi�t kiv�lt� ok a parlagf� pollenje. A hajdan csak az Egyes�lt �llamok nagy s�ks�gain el�fordult gyomn�v�ny az 1900-as �vek elej�n ker�lt be Magyarorsz�gra a fert�z�tt gabonasz�ll�tm�nyokkal. Sz�v�s �s nagyon gyorsan szaporodik, ez�rt ma m�r az orsz�g eg�sz ter�let�n megtal�lhat�. Ig�nytelens�ge miatt olyan ter�leteken is gy�keret ver, ahol m�s n�v�nyek nem �lnek meg: vas�ti t�lt�seken, ipari ter�leteken, vagy er�sen szennyezett k�rnyezetben.

Ahol lehet�s�g van r�, ott a vir�gzat megjelen�se el�tt, vagyis legk�s�bb j�nius k�zep�ig ki kell irtani! Nagyon fontos, hogy a fokozott vesz�lyeztetetts�g miatt gyermekeket nem szabad bevonni a gyoml�l�sba! Az �letben hagyott parlagf� egy�bk�nt j�liusra �rik be, a pollenkisz�r�d�s j�lius v�g�n �s augusztusban intenz�v (www.nlcafe.hu).

Mit tehet�nk mi, akiknek a f�ldj�n az egyik legjelent�sebb gyom a parlagf�?

Term�szetesen vegyszerez�nk, m�velj�k a term�f�ldet. Azonban �rdemes odafigyelni a megfelel� mennyis�g� t�panyag kijuttat�s�ra is. N�gy �ves talajm�vel�si tartamk�s�rlet�nk ez ir�ny� tapasztalataink �sszefoglal�sa a k�vetkez� (r�szletesen megjelenik N�v�nyv�delem, 2003/7): G�d�ll�n, a Szent Istv�n Egyetem (volt GATE) N�v�nytermeszt�si K�s�rleti Ter�n n�gyism�tl�ses talajm�vel�si tartamk�s�rletet �ll�tottunk be 1999-ben.

Talajm�vel�si kezel�sek: sz�nt�s (22-25cm), laz�t�s (35-40cm) + t�rcs�z�s (16-20cm), kultiv�torra alapozott m�vel�s (16-20cm) �s direktvet�s. A m�vel�si kezel�seket k�t, elt�r� szint� t�panyagmennyis�ggel kombin�ltuk:

80 kg N + 60 kg P₂O₅ + 60 kg K₂O /ha , a talaj t�panyag-ell�totts�g�hoz m�rten minim�lis �s

160 kg N + 120 kg P₂O₅ + 120 kg K₂O /ha optim�lis adag.

1999-ben feh�r must�rt vetett�nk, ezt k�vette az �szi b�za. Ennek �llom�ny�t egy alkalommal kezelt�k gyomirt�val (Farkas I-n� et al. 2001). Az �szi b�za ut�n olajretek vet�s�re ker�lt sor, majd kukorica k�vetkezett.

Adataink ki�rt�kel�sekor figyelt�nk fel a k�vetkez�kre:

A m�vel�s hat�s�nak elb�r�l�s�hoz figyelembe kell venni a tr�gy�z�st, valamint a n�v�nyi sorrendet.

A feh�r must�rban a parlagf� alacsony bor�t�s�nak egyik oka lehetett allelopatikus hat�s.

Felt�telezhet� �s val�sz�n�bb a behurcol�s (a k�rnyez� ter�letek er�s fert�z�tts�ge), mint a m�lyebb r�tegekben fellelhet� magk�szlet jelenl�te.

A t�panyagell�t�s befoly�sa jelent�s (b�r statisztikailag nem igazolhat�) a parlagf� szempontj�b�l. Az �br�kon j�l l�that�, hogy kisebb t�panyagmennyis�gn�l a parlagf� nagyobb bor�t�st �rt el. A nagyobb t�panyagmennyis�g biztos�tja a versenyt�rsak sz�m�ra a lehet�s�get, hogy fel�ln�j�k a parlagf�vet, de enn�l is jelent�sebb, hogy a termesztett n�v�ny gyomelnyom� k�pess�ge is jobban �rv�nyre jut.

Megfelel� t�panyagell�t�s, vet�sforg� �s a  sz�ks�ges m�rt�k� vegyszerez�s seg�thet abban teh�t, hogy term�f�ldjeinken cs�kkents�k a parlagf� okozta k�rokat.

Egy sz�nak is sz�z a v�ge, tal�n ma m�r nem foghat� egy�rtelm�en a mez�gazdas�gra vagy �ppen a nem gazd�lkod�sra a parlagf� tov�bbi terjed�se.

Embert�rsainkra is tekintettel ne csak f�ldjeinket gondozzuk, hanem a h�z k�r�l a j�rd�t, �rkot stb. S ha mi �ppen ismerj�k is ezt a gyomot �s felismerj�k, seg�ts�nk m�soknak is a tud�s birtok�ba jutni. Legf�k�ppen pedig h�zzuk ki t�vest�l a parlagf�vet, lehet�leg m�g vir�gz�s el�tt!

Felhaszn�lt irodalom:          www.nlcafe.hu(2003-06-28 N�k lapja B�ns�gi Gy�rgy)

R�t�sszentenek, HVG, 2003. j�n. 21.

Farkas I-n� - Percze A. - Vincze M. (2001): A Segal 65 WG® hat�sa k�l�nb�z� talajhaszn�lati rendszerekben. N�v�nyv�delem 37 (7), 2001. p. 351-358.