Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

A tápanyagellátás jelentősége a parlagfű elleni védekezésben	Farkas Imréné	2007.01.29. 19:29
Szakmai körökben nem kell hangsúlyoznunk, hogy a biztos termés egyik feltétele a növény ellátása a szükséges tápanyagokkal. Természetesen a műtrágyázással nem helyettesíthető, nem váltható ki az okszerű és a lehető legjobb talajművelés, a megfelelő vetésforgó, a tenyészidei időjárás befolyása illetve az emberi tényezők, de a káros, kedvezőtlen hatások mérsékelhetők. A nem megfelelő agrotechnika és tápanyag-ellátás következményei közül jelentős az a gazdasági kár, amit a felszaporodó gyomok okoznak, a termésveszteség akár 40% is lehet, a gyomok elszaporodása a megelőző eljárások elégtelensége következtében járulékos költséggel – vegyszerezés – terheli a gazda zsebét. A tápanyagellátásnak leginkább termésnövelő hatását, így jövedelemtermelő képességét vizsgálják. Természetesen a termésnövekedés összefügg azzal, hogy a jól beállt állomány kevésbé kényszerül versengésre a gyomokkal szemben. Tovább…

Gyomosodás vizsgálatok gödöllői termőhelyen	Farkas Imréné	2007.01.29. 19:25
Bevezetés Az ember és a növények kapcsolata a kezdetektől sajátos. A legősibb időkben, amikor még szó sem volt a tudatos növénytermesztésről, de már bizonyos fokú állattenyésztést folytattak eleink, a taposást, tiprást jól tűrő növények terjedhettek el nagyobb számban. A szálláshelyeken, illetve a vadak csapásain az emberi tevékenységtől függetlenül szaporodhattak el a bővebb N-ellátást igénylő vagy elviselő növények. Az ember letelepedése után környezetének komfortosabbá tétele érdekében kiirtotta az eredeti növényzetet. A települések környékén felhalmozódó és lebomló szerves anyag szintén a N-kedvelő növényeknek jelentett ideális élőhelyet. A gyűjtögetés az elhullajtott termések, magvak révén járult hozzá bizonyos növények elterjedéséhez. Hasonló hatással bírt később az Újvilág felfedezése, a világméretűvé fejlődő kereskedelem is. Valójában a tudatos termesztés megindulásával kezdődött meg a természetes növényzet szétválása, antropogén szétválasztása kultúr- és gyomflórára. A gyomkutatások jelentős eredményeket hoztak. Mégis, a 20. század folyamán a nagyhatású és szelektív vegyszerek kifejlesztése ellenére, vagy éppen emiatt a gyomok továbbra is gondot okoznak genetikai adottságaik és az ebből adódó „életrevalóságuk” révén. Ma már elfogadottnak tekinthető az a becslés, miszerint a rovarok és a kórokozók együttesen sem okoznak akkora kárt, mint a gyomnövények. Ez akkor válik még szemléletesebbé, ha mellé tesszük a hazai gyomhelyzet tényeit. A jól ismert és saját bőrünkön is tapasztalt gazdasági jelenségek, az ebből következő helytelen gépválasztás, a nem megfelelő agrotechnika, a hiányos vetésforgó, a nem kielégítő tápanyagellátás és növényvédelem kiváltja és súlyosbítja az egyébként is erős gyomfertőzöttséget. A gyomok nagyfokú terjedése genetikai adottságaikból adódik, amelyhez az utóbbi évek elkeserítő időjárási helyzete, az elhagyott földek, parlagok és elhanyagolt árkok ténye is biztonságot nyújt. Az eddig felsoroltakból is látható, hogy a gyomkutatások a gazdaságos termesztés érdekében elkerülhetetlenek. Noha növényekről van szó, ökológiájukat napjainkban sem ismerjük eléggé. Ennek valószínűleg csak egyik oka az, hogy a termesztendő növényeket jelentőségüknél fogva régebb óta és alaposabban vizsgáljuk. Az ismeretek hiányának másik oka véleményem szerint az egyes gyomfajokon belül létező több ökotipus, a rezisztens és a toleráns biotipusok kialakulása. Ezek mélyebb megismerése, a megfelelő védekezés kidolgozása időt vesz igénybe, így egyes eredmények aktualitásukat vesztik, mielőtt még szélesebb körben elterjednének. Itt olyan eshetőségre gondolok, amikor egy új hatóanyag kifejlesztésre kerül, hatásosnak látszik, ám tesztelése során kiderül, hogy nem felel meg az EU által támasztott környezetvédelmi feltételeknek. Ebből a nézőpontból is megerősítést nyer a gyomkutatások szükségessége. Az EU által támogatott integrált növénytermesztés - ezen belül az integrált növényvédelem - és a Nemzeti Agrár – Környezetvédelmi Program lehetővé teszi, egyúttal elvárja az ilyen irányú kutatások folytatását, a használható eredmények közzétételét. Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk