A kor�bbi k�nyvek akkori kis jelent�s�ge miatt nem szerepeltetik a csemegekukoric�t, mint z�lds�gn�v�nyt. A termeszt�si fejezetekben azonban megeml�tik, mint pl. Komj�ti �s Tuza (1976): „Ezeket a n�v�nyeket �zemekben nem termesztik, mert t�bbnyire kev�s kell bel�l�k.” Jelenleg Franciaorsz�g mellett Magyarorsz�g a kontinens legnagyobb csemegekukorica termel�je, haz�nkban a csemegekukorica a legnagyobb ter�leten termesztett z�lds�gf�le. A term�ter�let jelent�s n�veked�se �sszef�gg�sbe hozhat� a feldolgoz�ipar helyzet�vel.

Mangelsdorf szerint a legval�sz�n�bb, hogy egy perui rassz az �se az �sszes ma termesztett csemegekukoric�nak. �szak-Amerika mez�gazdas�g�ban is csak k�s�n, a XVIII. sz.-ban jelent meg (F�tray 1980). Bagnell Rich�rd hozta Eur�p�ba 1779-ben, Magyarorsz�gra a t�r�k h�dolts�g idej�n jutott el, sok�ig csak d�szn�v�nyk�nt termett (Somos 1975). Felt�telez�sek szerint az els� nemes�t�je Noves Darling volt, aki 1836-ban keresztezett �s szelekt�lt egy nagyobb term�s�tlag� feh�r sz�n� fajt�t. Haz�nkban 1885-ben jelent meg a Stowell’s Evergreen fajta, majd 1902-ben a Golden Bantam (Aranymazsola) (F�tray 1980). 1933-ban �rt�k le az els� egyszeres keresztez�s� fajt�t Golden cross bantam n�ven, amely m�r egyszerre �rik �s alkalmas a g�pi betakar�t�sra. A II. Vil�gh�bor� ut�n a fajt�k sz�ma cs�kkent, �s a termeszt�k sem �rdekl�dtek. L�nyeges v�ltoz�s a nemes�t�sben �s a termeszt�sben csak az 1970-es �vekben k�vetkezett, amikor elkezd�d�tt a csemegekukorica konzerv- �s h�t�ipari feldolgoz�sa. A nagy�zemi termeszt�s mellett fokoz�dott a kis�zemi �s h�zikerti termel�s is. A termeszt�s �s a feldolgoz�s teljes g�pes�thet�s�ge is el�seg�tette a termeszt�s felfut�s�t. A term�ter�letek egy-egy feldolgoz�i k�zpont k�r� t�m�r�ltek A vetett ter�let nagys�g�t a feldolgoz�ipari g�ppark kapacit�sa hat�rozta meg (M�rtonffy 1986). A Hossz�hegyi �llami Gazdas�g 1973-ban kezdte meg els�k�nt a nagy�zemi csemegekukorica termeszt�st, 50 ha k�s�rleti ter�leten. 1976-ban 600 ha-ra emelte a vet�ster�letet. A Kalocsai �. G. 400 ha-ral csatlakozott a termeszt�shez (F�tray 1980). A konzervipar �ltal beind�tott, majd a h�t�ipar �ltal kib�v�tett nagy�zemi termeszt�s kezdetben USA fajt�kkal indult meg: Yukoon, Jubilee, Commander. A termeszt�s megindul�s�val egyid�ben a hazai nemes�t�si munka is megkezd�d�tt (M�rtonffy 1986).

A csemegekukorica termeszt�se az orsz�g h�v�sebb k�rzeteiben is biztons�gos. Megfelel� talajm�vel�ssel, t�panyagell�t�ssal �s �nt�z�ssel minden�tt termeszthet�, ahol a takarm�nykukorica term�sszintje magasra emelhet� (F�tray 1980). A termeszt�s els�sorban konzervipari �s h�t�ipari c�lra t�rt�nik. A feldolgozott term�kek nagy r�sze exportpiacokon �rt�kes�l. A friss piaci termeszt�s kisebb nagys�grend� �s els�sorban a korai id�szakban jelent�s.

A csemegekukorica levele v�konyabb, a szemek cukortartalma sokkal magasabb �s lassabban alakul �t kem�ny�t�v�, mint a takarm�nykukoric�ban.

A csemegekukorica j�l termeszthet� monokult�r�ban is. Paprika �s k�posztaf�l�k ut�n tr�gy�z�s n�lk�l is vethetj�k, ut�n�v�nyei �ltal�ban sz�pen d�szlenek. A sz�nt�f�ldi n�v�nytermeszt�sben a m�sodvet�sek sor�ban jelent�s szerepet j�tszanak a friss fogyaszt�sra, vagy tart�s�t�sra termeszthet� z�lds�gn�v�nyek, �gy a csemegekukorica is. F�leg korai z�ldbors�, retek, sal�ta, z�ldhagyma ut�n vethet� (Katona �s Ol�h 1978).

Egyszik� n�v�ny, ezermagt�mege fajt�nk�nt nagyban v�ltoz�, 250-320 gramm, cs�r�z�k�pess�g�t 4-5 �vig k�pes megtartani.

Melegkedvel� n�v�ny, fejl�d�s�hez az optim�lis h�m�rs�klet 22 �C. A fagyot nem, a meleget j�l t�ri. Legk�s�bb j�nius k�zep�n el kell vetni, ekkor a szed�s szeptember v�g�re esik. H�v�s nyarakon a fagyokig nem kapunk szedhet� term�st. Az els� fagyok pedig t�nkreteszik a kukorica lombj�t, a term�s tov�bbi fejl�d�se le�ll (Katona �s Ol�h 1978).

Cs�r�z�sa akkor indul meg, ha a ta1aj a 10-12 �C h�m�rs�kletet el�ri. A cs�r�z� magvak �rz�kenyen reag�lnak az el�fordul� nagyobb h�ingadoz�sra (F�tray 1980).

�prilis v�g�t�l j�nius v�g�ig vetj�k, 70 cm-es sort�vols�g mellett 25-30 cm-es t�t�vols�gra, 3-6 cm m�lyre, a vet�sm�lys�g a talaj k�t�tts�g�t�l f�gg. Az egyenletes vet�sm�lys�g elengedhetetlen az egy�ntet� fejl�d�s �rdek�ben (F�tray 1980). Sok f�nyt ig�nyel. Legjobban a k�z�pk�t�tt, humuszos v�lyog talajon fejl�dik, t�panyagig�nye nagy.

Sz�razs�gra hajl� �ghajlatunk sz�ks�gess� teszi �nt�z�s�t. V�zig�nye a c�merh�ny�s idej�n a - h�mvir�gz�st�l sz�m�tott 25-30 nap – a legnagyobb, ebben az id�szakban mindenk�ppen tan�csos �nt�zni. �nt�z�v�z ig�nye 300-320 mm, hetenk�nt 30-35 mm.

A betakar�t�s optim�lis ideje �gynevezett teljes �r�sben a szemek 68-73 %-os v�ztartalm�n�l van, ezt az �llapotot a fajt�k 2-5 napig tartj�k. �ze kellemes, �desk�s, a szemek zseng�k. El�rhet� term�s: csuh�s cs�term�s 8,0-9,0 t/ha, fosztott cs�term�s 6,0-6,2 t/ha, v�gott szemek 2,7-2,9 t/ha, takarm�nyozhat� mell�kterm�k 4,0-8,0 t/ha. Csak egy-k�t napig lehet h�v�s helyen a min�s�g roml�sa n�lk�l t�rolni. Csuh�levelekkel egy�tt takar�tjuk be �s t�roljuk, csak k�zvetlen�l a felhaszn�l�s el�tt t�vol�tsuk el azokat. A mell�kterm�kk�nt keletkez� csuh� �s torzsa j� sil�alapanyag.

A csemegekukorica korais�ga bev�teln�vel� t�nyez�. Nem csak a r�vid teny�szidej� fajt�k vet�se lehet erre megold�s, hanem a n�h�ny z�lds�gf�l�n�l j�l bev�lt pal�ntanevel�s vagy a takar�f�lia alkalmaz�sa is, melyek azonban csak a friss fogyaszt�sra termesztett kukoric�n�l alkalmazhat�k (Kurucz 1998).

A csemegekukorica n�v�nyv�delme nem teljesen kiforrott. A megb�zhat�an alkalmazhat� n�v�nyv�d� szerek, vegyszeres elj�r�sok sz�ma kev�s, az egyes technol�giai elemek r�szben vagy teljesen kidolgozatlanok. Jelent�sebb k�rtev�i: gyapottok bagolylepke, kukoricamoly, jelenleg pedig m�r az amerikai kukoricabog�r is. A takarm�nykukoric�ban alkalmazott k�sz�tm�nyek ebben a kult�r�ban nem haszn�lhat�k (Sze�ke 1998). Betegs�gei: golyv�s �sz�g, fuz�riumos betegs�g, melyekre a megold�s a rezisztencianemes�t�s.

1.�bra: A csemegekukorica f�bb termel�si mutat�i (1996-2001)

Forr�s: KSH Mez�gazdas�gi Statisztikai �vk�nyvek

1.        F�tray R. (1980): Csemegekukorica (in: A sz�nt�f�ldi z�lds�gtermeszt�s gyakorlata (szerk.: Zsitray A. Mez�gazdas�gi Kiad�, Bp. p. 490) pp. 442-460

2.        Komj�ti I. �s Tuza S. (1976): Vetem�nyeskert, Mez�gazsdas�gi Kiad� Bp. p. 170

3.        M�rtonffy B. (1986): Csemegekukorica (in Z�lds�gfajt�ink (szerk. Kap�s S.) Mez�gazdas�gi Kiad�, Bp. p. 391) pp. 331-342

4.        Katona J �s Ol�h L. (szerk.) (1978): Kert�szek k�nyve, Mez�gazdas�gi Kiad� Bp. p.405

5.        Kurucz M. (1998): Pal�nt�zott �s takart csemegekukorica. Kert�szet �s sz�l�szet. 47. 11. p. 7

6.        Somos A. (1975): Z�lds�gtermeszt�s, 4. �tdolg. Kiad. Mez�gazdas�gi Kiad� Bp. p. 556

7.        Sze�ke K. (1998): A csemegekukorica k�rtev�i. Kert�szet �s sz�l�szet 47. 13. pp. 20-22