AgrárUnió : INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXV.) |
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXV.)
Farkasné Szerletics Anikó 2007.01.30. 15:15
2004. november 23-án a fenti címmel rendeztek tanácskozást a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat előadótermében a Szolgálat, az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya, valamint a MAE Magyar Növényvédelmi Társaság Integrált Védekezés Szakosztálya szervezésében.
Nagy eredmény és a közös munkálkodás sikerességét jelzi, hogy 1979 óta évente megrendezésre kerül a tanácskozás.
Tekintettel az integrált termesztés terjedésére (felismert pozitív vonások, támogatások), hasznos a legújabb eredményekkel e lap hasábjain keresztül megismerkedni.
Az első előadás egy, a vegyszerhasználattal kapcsolatos jelentős problémával foglalkozott. Köztudott, hogy az egyes készítmények a leggondosabb tárolás és felhasználás mellett is a környezet számos elemével kerülhetnek kapcsolatba. A termelőt, a fogyasztót és az élő környezetet ért terhelés a hatóanyagok jellemzőinek ismeretében számszerűsíthető. Lantos és tsai célja egy környezetterhelési indexrendszer létrehozása, melynek segítségével a készítmények integrált növényvédelmi besorolása lehetővé válik.
Benécsné a gyomszabályozás kérdését vizsgálta, Fogalmak, alapelvek, „kérdőjelek” alcímmel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyomnövényt az integrált gyomszabályozásban a helyzetnek, körülményeknek megfelelően értékeljük, míg a gyomirtás egyértelműen káros szervezetként kezeli a gyomot. Az alapelveket taglaló fejezetben kiemeli, hogy kevesebb közös érvényes alapelvet lehet megfogalmazni a szántóföldi IPM-ben, mint a gyümölcs-szőlő kultúráknál. Végül az érvényben lévő rendeletek ide vonatkozó kitételeit taglalta.
Mező az 1995-ös és a 2004-es szőlőperonoszpóra fertőzés eltérő alakulásának okait kereste és foglalta össze. Vizsgálatai kimutatták, hogy az 1995-ös járvány kialakuláshoz hozzájárultak a délről szállított spórák, míg ez 2004-ben elmaradt. A múlt évi kisebb fertőzés betudható annak, hogy a megelőző védekezés nem maradt el, megfelelő szerválasztással a felismert kórokozó ellen sikeresen védekezhettünk. Ezen túl kedvezőbb volt a gépek állapota és a zöldmunkákat is fegyelmezettebben végezték.
A parlagon álló szőlőültetvények környezeti hatását Véghelyi elemezte. Munkatársaival arra kerestek választ, mi okozza a napjainkban zajló telepítések után a sok esetben tapasztalható gyenge fejlődést, az esetenkénti foltszerű pusztulást. Kidolgozott módszerükkel
a) meghatározható a terület fertőzöttsége, és javaslatot tudnak tenni a problémamentes újratelepítésre, művelésbe vonásra és a kockázatmentes szerhasználatra;
b) működőképes megfigyelő-hálózat alakítható ki a borvidékeken, lehetővé téve az integrált szőlőtermesztést;
c) lehetővé válik elvadult területek ismételt művelésbe vonása, ahol a legjobb minőségű borok alapanyaga termeszthető.
Ripka az amerikai kukoricabogár felderítésével és a védekezési technológia fejlesztésével kapcsolatos hazai vizsgálatok 2004. évi eredményeit közölte több állomás adatai alapján. Az előző évekhez képest bekövetkezett változások okai:
a) meghatározónak és kedvezőnek bizonyult a vetésváltás mindinkább terjedő gyakorlata;
b) az előző évihez képest teljesen eltérő, nedves és hűvös időjárás késleltette a vetést, hatással volt a kártevő fejlődésére, elősegítette a kukoricagyökerek regenerálódását;
c) a talajfertőtlenítés és a vetőmagcsávázás elterjedt a gyakorlatban;
d) nem hagyható figyelmen kívül az imágók és a gyapottok-bagolylepke elleni állománypermetezések gyérítő hatása sem.
Szintén a kukoricabogárral foglalkozott Pecze (Syngenta) előadása. Ez évi vizsgálatai főbb megállapítása, hogy a ForceÒ 1,5 G talajfertőtlenítő 12-15 kg-os adagban növeli a termésbiztonságot. A szer megfelelő hatékonysággal és hosszú tartamhatással rendelkezik a lárvák ellen még azok kései kelése esetén is. A CruiserÒ 350 FS csávázószer pedig továbbra is a kevésbé fertőzött területeken alkalmazható preventív céllal.
Jager (Summit-Agro) Horn távollétében az integrált szemléletnek megfelelően vette számba a technológiai elemek hatását a kukoricabogár elleni védekezésben. Véleménye, hogy a vetésváltás önmagában valószínűleg nem célravezető, mert a klasszikus négyes vetésforgó betartása hazai körülmények között nehézkes (kukorica aránytalanul nagy vetésterülete). A silókukorica területeken alternatívát jelenthet a cirok, mely takarmányértékét tekintve nem marad el a silókukoricától, viszont a kukoricabogár nem károsítja.
A csávázás és talajfertőtlenítés hazai körülmények között nem elegendő a károk elkerülésére. Megállapították, hogy a közvetlenül vetés előtt végzett csávázás hatásosabb, mint a két hónappal korábbi, valamint hogy kései kukorica vetés esetén hatékonyabbnak bizonyult a csávázás.
Az imágók elleni védekezésben nappali permetezésre méhkímélő szerek alkalmasak, mint a MospilanÒ 20 SP, 0,15 kg/ha adagban. Napnyugta után alkalmazható pl. a Sumi-GuardÒ és a BancolÒ 50 WP.
Fontos kitétel, hogy a rezisztencia kialakulásának megakadályozása céljából a nappali és esti védekezést eltérő hatásmechanizmusú szerrel ajánlatos végezni.
Galambosné (Crompton Europe Ltd hazai fióktelepe) a Silwet –L 77Ò adjuvánssal a meggy monília elleni védekezésben elért eredményeikről számolt be. A szer szerves szilikonvegyület, az ún. „szuperterjedők”, „szuperborítók” első tagja. Alkalmazható mind szántóföldi, mind gyümölcs kultúrákban. Fontos tudnivaló a termelők számára, hogy hosszútávon az Unióban a növényi olajok mellett ez lesz az egyetlen engedélyezett adalék a felületi feszültség csökkentésére.
Molnár (DuPont) egy, a napraforgó-termesztőket érintő igen fontos problémával foglalkozott: jó néhány gyomfaj esetében hiányos, megoldatlan a posztemergens kezelés. Erre talált megoldást a cég a GranstarÒ-toleráns napraforgó nemesítésével. Igen, ezt a napraforgót nemesítették, tehát nem GMO! Továbbá a GranstarÒ 75 DF csak a toleráns napraforgóban engedélyezett, a hagyományos hibrideket elpusztítja.
Végezetül ismét terítékre került a kukoricabogár, Takács (Zoltek Rt.) előadásában. A MAVICELL gyöngy segítségével megoldást kerestek arra, miként védhető ki a nagymennyiségű, a környezetet terhelő talajfertőtlenítők használata, hogyan védekezhetünk hatékonyabban a lárvák ellen. Megoldandó probléma maradt a gyöngy talajba juttatására alkalmas megfelelő vetőgép kiválasztása.
|