K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A t�panyagell�t�s jelent�s�ge a parlagf� elleni v�dekez�sben	Farkas Imr�n�	2007.01.29. 19:29
Szakmai k�r�kben nem kell hangs�lyoznunk, hogy a biztos term�s egyik felt�tele a n�v�ny ell�t�sa a sz�ks�ges t�panyagokkal. Term�szetesen a m�tr�gy�z�ssal nem helyettes�thet�, nem v�lthat� ki az okszer� �s a lehet� legjobb talajm�vel�s, a megfelel� vet�sforg�, a teny�szidei id�j�r�s befoly�sa illetve az emberi t�nyez�k, de a k�ros, kedvez�tlen hat�sok m�rs�kelhet�k. A nem megfelel� agrotechnika �s t�panyag-ell�t�s k�vetkezm�nyei k�z�l jelent�s az a gazdas�gi k�r, amit a felszaporod� gyomok okoznak, a term�svesztes�g ak�r 40% is lehet, a gyomok elszaporod�sa a megel�z� elj�r�sok el�gtelens�ge k�vetkezt�ben j�rul�kos k�lts�ggel – vegyszerez�s – terheli a gazda zseb�t. A t�panyagell�t�snak legink�bb term�sn�vel� hat�s�t, �gy j�vedelemtermel� k�pess�g�t vizsg�lj�k. Term�szetesen a term�sn�veked�s �sszef�gg azzal, hogy a j�l be�llt �llom�ny kev�sb� k�nyszer�l verseng�sre a gyomokkal szemben. Tov�bb…

Gyomosod�s vizsg�latok g�d�ll�i term�helyen	Farkas Imr�n�	2007.01.29. 19:25
Bevezet�s Az ember �s a n�v�nyek kapcsolata a kezdetekt�l saj�tos. A leg�sibb id�kben, amikor m�g sz� sem volt a tudatos n�v�nytermeszt�sr�l, de m�r bizonyos fok� �llatteny�szt�st folytattak eleink, a tapos�st, tipr�st j�l t�r� n�v�nyek terjedhettek el nagyobb sz�mban. A sz�ll�shelyeken, illetve a vadak csap�sain az emberi tev�kenys�gt�l f�ggetlen�l szaporodhattak el a b�vebb N-ell�t�st ig�nyl� vagy elvisel� n�v�nyek. Az ember leteleped�se ut�n k�rnyezet�nek komfortosabb� t�tele �rdek�ben kiirtotta az eredeti n�v�nyzetet. A telep�l�sek k�rny�k�n felhalmoz�d� �s leboml� szerves anyag szint�n a N-kedvel� n�v�nyeknek jelentett ide�lis �l�helyet. A gy�jt�get�s az elhullajtott term�sek, magvak r�v�n j�rult hozz� bizonyos n�v�nyek elterjed�s�hez. Hasonl� hat�ssal b�rt k�s�bb az �jvil�g felfedez�se, a vil�gm�ret�v� fejl�d� kereskedelem is. Val�j�ban a tudatos termeszt�s megindul�s�val kezd�d�tt meg a term�szetes n�v�nyzet sz�tv�l�sa, antropog�n sz�tv�laszt�sa kult�r- �s gyomfl�r�ra. A gyomkutat�sok jelent�s eredm�nyeket hoztak. M�gis, a 20. sz�zad folyam�n a nagyhat�s� �s szelekt�v vegyszerek kifejleszt�se ellen�re, vagy �ppen emiatt a gyomok tov�bbra is gondot okoznak genetikai adotts�gaik �s az ebb�l ad�d� „�letreval�s�guk” r�v�n. Ma m�r elfogadottnak tekinthet� az a becsl�s, miszerint a rovarok �s a k�rokoz�k egy�ttesen sem okoznak akkora k�rt, mint a gyomn�v�nyek. Ez akkor v�lik m�g szeml�letesebb�, ha mell� tessz�k a hazai gyomhelyzet t�nyeit. A j�l ismert �s saj�t b�r�nk�n is tapasztalt gazdas�gi jelens�gek, az ebb�l k�vetkez� helytelen g�pv�laszt�s, a nem megfelel� agrotechnika, a hi�nyos vet�sforg�, a nem kiel�g�t� t�panyagell�t�s �s n�v�nyv�delem kiv�ltja �s s�lyosb�tja az egy�bk�nt is er�s gyomfert�z�tts�get. A gyomok nagyfok� terjed�se genetikai adotts�gaikb�l ad�dik, amelyhez az ut�bbi �vek elkeser�t� id�j�r�si helyzete, az elhagyott f�ldek, parlagok �s elhanyagolt �rkok t�nye is biztons�got ny�jt. Az eddig felsoroltakb�l is l�that�, hogy a gyomkutat�sok a gazdas�gos termeszt�s �rdek�ben elker�lhetetlenek. Noha n�v�nyekr�l van sz�, �kol�gi�jukat napjainkban sem ismerj�k el�gg�. Ennek val�sz�n�leg csak egyik oka az, hogy a termesztend� n�v�nyeket jelent�s�g�kn�l fogva r�gebb �ta �s alaposabban vizsg�ljuk. Az ismeretek hi�ny�nak m�sik oka v�lem�nyem szerint az egyes gyomfajokon bel�l l�tez� t�bb �kotipus, a rezisztens �s a toler�ns biotipusok kialakul�sa. Ezek m�lyebb megismer�se, a megfelel� v�dekez�s kidolgoz�sa id�t vesz ig�nybe, �gy egyes eredm�nyek aktualit�sukat vesztik, miel�tt m�g sz�lesebb k�rben elterjedn�nek. Itt olyan eshet�s�gre gondolok, amikor egy �j hat�anyag kifejleszt�sre ker�l, hat�sosnak l�tszik, �m tesztel�se sor�n kider�l, hogy nem felel meg az EU �ltal t�masztott k�rnyezetv�delmi felt�teleknek. Ebb�l a n�z�pontb�l is meger�s�t�st nyer a gyomkutat�sok sz�ks�gess�ge. Az EU �ltal t�mogatott integr�lt n�v�nytermeszt�s - ezen bel�l az integr�lt n�v�nyv�delem - �s a Nemzeti Agr�r – K�rnyezetv�delmi Program lehet�v� teszi, egy�ttal elv�rja az ilyen ir�ny� kutat�sok folytat�s�t, a haszn�lhat� eredm�nyek k�zz�t�tel�t. Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk