2002-es FVM adatok szerint az elmúlt években hazánkban is dinamikusan nőtt az ökológiai gazdálkodással művelt terület és az ilyen módon gazdálkodó szervezeti egységek száma. Állattartással 72 gazdaság foglalkozik, mintegy 8000 ökológiai módon tartott számosállattal, ami az előző évihez képest 65%-os növekedést jelent. Az állatfajok közül a szarvasmarha képviseli a legnagyobb arányt (75%). A megtermelt, minősített biotermékek 90%-át külföldön értékesítjük. Fő exportpiacaink: Németország, Svájc, Hollandia, Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia. A termelők 20-70%-os felárat is elérhetnek, amit a feldolgozottsági fok arányába még növelhetnek is.

A nyár folyamán találkoztam először az ízléses zöld dobozos, UHT technológiával tartósított, két féle zsírtartalommal is kapható tejjel. Egy kis tájékoztató füzetet is kézhez kaptam, amelyben arról értesültem, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park területén ökológiai gazdálkodás keretein belül termelik a tejet, melyet aztán a Naszálytej „dobozol”. Már ez alkalommal érlelődött a gondolat, felkeresem a gazdaságot azzal a céllal, hogy e lap hasábjain Önökkel is megoszthassam tapasztalataikat. A véletlenek összejátszása, hogy a Szent István Egyetemen, Gödöllőn lelkes kollégák létrehozták és gondozzák az Állattenyésztési Szakkollégiumot, amely meghívta Ráki Zsoltot, legyen szíves bemutatni a céget.

Ma már kapható több üzletben biotej, importból. Az első ilyen magyar terméket a Körös-Maros Biofarm Kft. állítja elő, és ebben az évben ez a tej megkapta „Az év bioterméke” címet a XVI. Biokultúra napon.

Az állatállományt 550 Holstein- fríz tehén és szaporulata alkotja, egy része Gyulaváriban, másik része Mezőgyánban található. Az állatok az egykori gyulai Lenin MGTSz-ből származnak, a megtermékenyítéshez mezőhegyesi bikaspermát vásárolnak.

Az állatokat – a borjakat is - csoportosan tartják. A termelő istállókban a tehenek mélyalmos, kötetlen tartásban tartózkodnak, ahol a 48 állatból álló csoportoknak megteremtették a lehető legoptimálisabb méretű helyet nagy kifutókkal, kellő jászolhosszúsággal. A tartástechnológiára a megszokottnál nagyobb figyelmet kell fordítani az ökológiai gazdálkodásban, hiszen a betegségek kialakulásában nagy szerepe van az istálló klímájának. Miután a biotermelésben nem alkalmazhatunk antibiotikumokat, igen fontos pl. a megelőzés szempontjából a száraz körülmények biztosítása.

Napi két alkalommal fejnek, az állatokat kétszer etetik, közben pedig szénát is kapnak. Nyáron  a szárazonálló tehenek és a növendék a legelőkön tartózkodik. A tejelő állománynak is van lehetősége az istállókból a közeli legelőre kimenni.

A növénytermesztési ágazatot is figyelembe véve 70 alkalmazottat foglalkoztatnak.

A termelt tej egy részét a borjak fogyasztják el, amelyek 90 napig anyatejet kapnak.

Az üszőborjak az utánpótlást szolgálják, amire az intenzív selejtezés miatt szükség is van (az elmúlt két évben a selejtezés mértéke 35% volt), míg a bikaborjakat közvetett úton Olaszországban értékesítik.

A tejet a Gödöllői Teljesítményvizsgáló Kht. vizsgálta-vizsgálja be, és a Biokontroll Kht. látja el tanúsítvánnyal. A tej minőségét jól jellemzi, hogy míg a konvencionális termelésből származó extra minőségű tej maximálisan 100ezer csírát tartalmazhat, addig a Körös-Maros Biofarm Kft. által termelt tejben csak 10-15 ezer, néha 20 ezer csírát mutattak ki. Ami európai viszonylatban is kiemelkedő minőségűvé és értékűvé teszi ezt a terméket, az a farmok méretkülönbségeiből is adódik. Az egységes minőségű tej aznapi feldolgozását a Naszálytej Rt. végzi.  Németországban ezzel szemben naponta csak 15%-át dolgozzák fel a kifejt tejnek, a másik 85% „másnapos”, kétnaponta kerül feldolgozásra. Ez az idő elegendő arra, hogy a tej beltartalmában változások menjenek végbe.

Hazánkban öt olyan tejipari üzem van, amely rendelkezik az ún. UHT – hosszan friss – technológiával. Ezek közül a Naszálytej a legkisebb, ebből adódóan a legrugalmasabb, ráadásul vannak tapasztalataik a biotermékek területén, valamint egyike a kevés magyar tulajdonú tejfeldolgozóknak. Így esett a választás erre a cégre.

Ahogy a bemutatón is tapasztalhattuk: a csomagolás tetszetős, a tej finom.

Az előadás végén a közönség élt jogával és a kérdések alapján komoly szakmai beszélgetés alakult ki, mutatva a diákok nyitottságát és érdeklődését. Néhány téma ezek közül:

Élelmiszerről lévén szó nagy hangsúly helyeződik a minőségre, hiszen „a fogyasztók bizalma nem rendülhet meg”- ahogy azt Ráki úr mondta. Nagy figyelmet fordítanak a megfelelő szakemberek kiválasztására, folyamatban van a HACCP minőségbiztosítási rendszer kiépítése és pályázatot nyújtottak be egy internet alapú nyomonkövetési rendszer kiépítésére. Szűcs Endre tanár úr vetette fel, hogy a tejiparban értékesebb, eltarthatóbb termék a sajt. Erre azt a választ kaptuk, hogy befejeződtek a savanyított termékek gyártási kísérletei, hamarosan kapható lesz a joghurt és a kefir (azóta már kapható, ajánlom figyelmükbe). Sokat gondolkodtak azon is, hogy sajtot készítsenek-e, de a minőségi import sajtokból van elég. Azonban a gondolatot nem vetették el teljesen. Szintén a feleslegek ürügyén került szóba az iskolatej program. Vági József tanár úr hivatkozott egyes térségek, rétegek katasztrofális szociális, egészségi állapotára. Örvendetes tény, hogy már tartanak Budapest egyes iskoláiban népszerűsítő kóstoltató bemutatókat -kaptuk válaszként.

Egy diáklány arról érdeklődött, hogy alkalmaznak-e homeopátiás szereket. Ráki úr elmondta, hogy a terület baktériumflóráját felmérték, ennek alapján használják, bár hatásról még nem számolhat be.

Kényes, de elkerülhetetlen kérdés a tej fogyasztói ára.  A cég szerette volna 250 Ft alatt tartani, de mert a kereskedelem is egyedi termékként kezeli, 260-290 Ft-ért kapható.

A kapacitásbővítés egyedüli akadálya egyelőre a cég fiatalsága, a termék viszonylagos ismeretlensége, de folyamatban van a külpiaci értékesítési lehetőségek felmérése és a hazai ún. edukáció, vagyis a fogyasztók körében történő népszerűsítés. Ennek pozitív hatásaként hallhattuk, hogy míg egy hipermarketben az akció előtt napi 7 liter tejet adtak el, addig a kóstolóval elérték a 170 l/nap eladott mennyiséget.

Köszönöm Ráki úrnak a segítséget, további sikereket kívánok a Körös-Maros Biofarmnak és minden más gazdának, termelő egységnek is.