AgrárUnió : TALAJVÉDŐ KÖZTES NÖVÉNY HATÁSA A TALAJÁLLAPOTRA |
TALAJVÉDŐ KÖZTES NÖVÉNY HATÁSA A TALAJÁLLAPOTRA
Farkasné Szerletics Anikó 2007.01.30. 15:23
A 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szól.
A rendelet minden, külön jogszabályban meghatározott olyan mezőgazdasági termelőre vonatkozik, aki
meghatározott növények termesztése alapján egyszerűsített területalapú támogatást, vagy
meghatározott vidékfejlesztési célú támogatást kíván igénybe venni.
A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásait. A rendelet értelmében az eróziónak kitett területeken a tavaszi vetésű növények előtt talajvédettséget szolgáló talajfedettséget kell biztosítani.
Másrészt az integrált termesztésre vonatkozóan az IOBC Technikai Irányelvek III előírja, hogy azokban a régiókban, ahol a kimosódás veszélye nagy, a tavaszi vetésű növények előtt megfelelő talajtakarásról kell gondoskodni megfelelő N-felvevő képességű növény vetésével.
Köztes növény, köztes védőnövény (talajvédő vagy zöldtrágya köztes) elnevezéssel a talajjavítási vagy trágyázási céllal a két főnövény termesztése közti időben a talajfedettséget biztosító pillangós vagy keresztes virágú fajokat illetjük. A köztes (védő)növénynek talajjavító, gyomelnyomó, N-kimosódást gátló illetve zöldtrágya-hatását tartjuk szem előtt.
Klasszikus zöldtrágya növények a csillagfürt, fehér somkóró, szöszös- és pannonbükköny, perzsahere, svédhere, fehérhere. A keresztesvirágúak közül az olajretek, fehérmustár, repce jöhet számításba. Ezen túl alkalmazhatóak fűfélék és facélia.
Gödöllőn beállított talajművelési kísérletben köztes növényként olajretket vetettünk, őszi búza betakarítása és tárcsás talaj-előkészítés után.
Az olajretek (Raphanus sativus var. oleifer) rövid tenyészidejű, másodvetésű, igénytelen, mélyen gyökeresedő, lágy szárú növény. A Kárpát-medencében augusztus első felében kell vetni. Előnye, hogy laza és homoktalajon még csapadékszegény időjárásban is elegendő keléséhez és kezdeti fejlődéséhez a termőrétegben a talajharmat kicsapódó nedvessége. Alászántására szeptember végén vagy október elején kerülhet sor (Antal 2000).
Mélyre hatoló karógyökere alaposan fellazítja, és levegősen tartja a talajt, a tápanyagokat a főnövény számára elérhetővé teszi. Ezen túl nagyon jó gyomelnyomó hatású, különösen, ha jól gyomirtott kalászos elővetemények után kerül (Kovács és Nagy 2003). Minimális termelői input felhasználása mellett is jelentős biomassza- és szárazanyag-produkcióra képes, aminek következtében értékes biológiai módszert jelenthet a talaj termékenységének fenntartásában (Csavajda 2002).
Berecz et al. (2003) kimutatta, hogy az olajretekkel, mint zöldtrágyával kiegészített N-trágyázás előnyösebb, mint a tisztán ásványi formában történő tápanyag-kijuttatás.
A SzIE (korábban GATE) Növénytermesztési Kísérleti Terén az olajretek vetésére 2000. augusztus 4-én került sor. Zöldtömegét a vetéstől számított 89 nap után tárcsázással juttattuk talajba.
A művelések eltérően befolyásolták a növényzet fejlődését. A direktvetéses kezelésben az állomány hiányosan kelt, míg a többi kezelésben megfelelően zárt volt az állomány. Mind a növénymagasságra, mind a szárazanyag mennyiségére a tárcsázással kombinált lazítás gyakorolta a legkedvezőbb hatást (1. ábra).
1. ábra: Az olajretek termése gödöllői termőhelyen (2000.)
A talajállapotra gyakorolt hatás értékeléséhez az olajretek vetése előtti (2000. aug. 1.) és a kukorica vetése előtti (2001. márc.) talajellenállás értékeket hasonlítom össze a 2. ábrán. Mind a négy kezelésben jótékony hatású a talajállapotra a köztes növény beillesztése.
A szántott kezelésben minden mérési mélységben érvényesült a lazító hatás, különösen kedvező a kiterjedt tömör réteg (15-30 cm mélységben) „feltörése”. Az olajretek lazító hatása leginkább a lazítás+tárcsázás kezelésben érvényesült. Feltehetően a lazítás a száraz idő ellenére megfelelő körülményeket teremtett a mély gyökerezésre. A kultivátoros művelésben a felső 25 cm állapota javult, ami szintén magyarázható a művelés által előidézett viszonyokkal. A direktvetésben csak a felső 15 cm-en állapítható meg jelentősebb lazító hatás, ami jól érzékelteti az olajretek gyökérzetének korlátozott növekedési lehetőségeit a tömör felső talajréteg esetén, amely aztán a kisebb termésben realizálódott.
Következtetésünk, hogy az olajretek vetését és kelését befolyásolhatja a főnövény alá végzett alapműveléssel megváltoztatott talajállapot. Az olajretek gyökérzetének talajlazító hatás a bolygatatlan talajú direktvetésnél elmaradt, amely a növény talajállapot-érzékenységére enged következtetni.
A talajellenállás-értékek alapján bizonyított az olajretek talajlazító hatása. Száraz évben is alkalmazható védőnövényként, ha vetéskor gondot fordítanak a talajnedvesség-veszteség csökkentésére. A felszín kellő borítása, a növényzet szervesanyag-hozama, jó gyökerezése és a gyomok visszaszorítása révén javította a talaj művelhetőségét és jó elővetemény hatást biztosított.
2. ábra: A talajállapot változása olajretek köztes növény hatására gödöllői termőhelyen
Irodalom:
ANTAL J. (2000): Növénytermesztők zsebkönyve. Budapest: Mezőgazda Kiadó,
KOVÁCS CS. ZS. és NAGY Z. (2003): Komoly kihívás az olajretek termesztése. Gyakorlati Agrofórum 14 (1) 47-49. p.
CSAVAJDA É. (2002): Néhány, a talajtermékenység szempontjából értékes zöldtrágyanövény termőképességének vizsgálata I. A vizsgált növények tömege és szárazanyag-tartalma. Acta Agronomica Óváriensis, 44 (2) 121-133. p.
BERECZ K., KISMÁNYOKI T., DEBRECZENI B-NÉ (2003): Szervesanyag visszapótlással kombinált ásványi N trágyázás hatásának vizsgálata tartam-trágyázási tenyészedényes modellkísérletekben. In: CSORBA ZS., JOLÁNKAI P., SZÖLLŐSI G. (Szerk.): III. Növénytermesztési Tud. Nap „Szántóföldi növények tápanyagellátása” Budapest: Akaprint Kiadó 358-363. p.
|