HOGYAN FOGJUNK HOZZ�?

Biztos vagyok benne, hogy amint kor�bban bennem is, sokakban k�ts�gek mer�lnek fel a biogazd�lkod�s l�tjogosults�g�val kapcsolatban, illetve a m�dszer hat�konys�g�t illet�en. Ma m�r tudom, j�rhat� �t, ha kell�en felk�sz�lve, a sz�ks�ges tud�s birtok�ban k�zel�t�nk e termeszt�si m�dszerhez.  Ez�rt els� l�p�sk�nt, ha fontolgatjuk, hogy fokozatosan �t�llunk a saj�t kert�nkben termesztett, vegyszerekt�l mentes n�v�nyi t�pl�l�k fogyaszt�s�ra, tal�n �rdemes, �s az uni�s k�vetelm�nyeket figyelembe v�ve alapvet�en sz�ks�ges is, hogy min�l nagyobb ter�leten az �gynevezett integr�lt n�v�nyv�delem elvei szerint gazd�lkodjunk. Ez el�seg�ti a biogazd�lkod�sra val� �tmenetet, id�k�zben megszerezhetj�k a sz�ks�ges szaktud�st, �s abban a tudatban �lhet�nk, hogy megtett�k az els� l�p�st nem csak a magunk, hanem a talaj, a v�z �s az eg�sz �l�vil�g jobb l�te sz�m�ra.

A hazai n�v�nytermeszt�si �gazatot a rendszerv�lt�s �ta a mai napig a term�ter�letek �llapot�nak roml�sa �s az �ltal�nos elgyomosod�s jellemzi, amelyet feler�s�tenek az id�j�r�si k�r�lm�nyek is. Romlott a talajok m�velhet�s�ge, ezzel egy�tt a mechanikai (g�pekkel v�gzett m�vel�s ill. kap�l�s) gyomszab�lyoz�s (amikor nem t�reksz�nk teljes gyomirt�sra – �l�hely v�delem - , hanem csak a sz�ks�ges m�rt�kben korl�tozzuk a gyomok jelenl�t�t) hat�sfoka.  Az �ghajlatnak m�r kis m�rt�k� megv�ltoz�sa is mediterr�n, melegkedvel� fajok megteleped�s�t, helyenk�nt t�meges elszaporod�s�t okozta a rovarok k�r�ben. A gyomn�v�nyek eset�ben is megfigyelhet�, hogy a melegig�nyesebb fajok h�d�tanak teret, illetve t�bb terjed� fajn�l a felmeleged�s k�zrej�tszhatott a versenyk�pess�g n�veked�s�ben. (Solymosi 1992, Koz�r �s mtsai 1996).

A gyomszab�lyoz�sban ma m�r mind hazai, mind eur�pai viszonyok k�z�tt a herbicidek (n�v�nyv�d� szerek) mellett az olyan megel�z� elj�r�soknak szentel�nk nagyobb figyelmet, mint ter�letkiv�laszt�s, n�v�nyi sorrend, t�panyagell�t�s �s megfelel� talajm�vel�s, emellett kutat�sok folynak a biol�giai v�dekez�s (�l�l�nyek vesz�lyes felszaporod�s�nak megakad�lyoz�sa valamely term�szetes ellens�g�k felhaszn�l�s�val, pl. katicabog�r l�rv�ja lev�ltet� ellen) lehet�s�geinek kihaszn�l�sra.

A mindenkori termeszt�si felt�telek nagym�rt�kben befoly�solj�k az aktu�lis gyomosod�st (pl.: fajta, talajm�vel�s id�pontja, a vet�sid� �s a gyomirt�s hat�konys�ga, gyomfajok, kult�rn�v�ny versenyk�pess�ge). A talajm�vel�s, a n�v�ny�pol�s, �ltal�ban az agrotechnika korszer�s�ge hat�rt szab a gyomok k�rt�tel�nek.

Vagyis �sszefoglalva:

ha �dzkodunk a sz�munkra �j biogazd�lkod�st�l, kezdj�nk integr�lt gyomszab�lyoz�ssal. Lehet�leg m�vel�ssel tegy�k viszonylag gyommentess� a ter�letet, a talaj t�pus�nak (humusztartalom, v�zgazd�lkod�s) �s a ter�let fekv�s�nek megfelel�en v�lasszunk a termeszteni k�v�nt n�v�nyb�l j� fajt�t - szerencs�re a kereskedelemben egyre t�bb kiv�l� vet�mag �s pal�nta kaphat�. Alkalmazzunk vet�sv�lt�st, vet�sforg�t, tov�bbra is kap�ljunk. Majd lassank�nt k�rhetj�k a biogazd�k tan�csait rovark�rok, betegs�gek ellen….

Kellemes gondolkod�st, sikeres termeszt�st k�v�nok!

Farkas Anik� dr.