K�ztes n�v�ny, k�ztes v�d�n�v�ny (talajv�d� vagy z�ldtr�gya k�ztes) elnevez�ssel a talajjav�t�si vagy tr�gy�z�si c�llal a k�t f�n�v�ny termeszt�se k�zti id�ben a talajfedetts�get biztos�t� pillang�s vagy keresztes vir�g� fajokat illetj�k. A k�ztes (v�d�)n�v�nynek talajjav�t�, gyomelnyom�, N-kimos�d�st g�tl� illetve z�ldtr�gya-hat�s�t tartjuk szem el�tt.

Klasszikus z�ldtr�gya n�v�nyek a csillagf�rt, feh�r somk�r�, sz�sz�s- �s pannonb�kk�ny, perzsahere, sv�dhere, feh�rhere. A keresztesvir�g�ak k�z�l az olajretek, feh�rmust�r, repce j�het sz�m�t�sba. Ezen t�l alkalmazhat�ak f�f�l�k �s fac�lia.

G�d�ll�n be�ll�tott talajm�vel�si k�s�rletben k�ztes n�v�nyk�nt olajretket vetett�nk, �szi b�za betakar�t�sa �s t�rcs�s talaj-el�k�sz�t�s ut�n.

Az olajretek (Raphanus sativus var. oleifer) r�vid teny�szidej�, m�sodvet�s�, ig�nytelen, m�lyen gy�keresed�, l�gy sz�r� n�v�ny. A K�rp�t-medenc�ben augusztus els� fel�ben kell vetni. El�nye, hogy laza �s homoktalajon m�g csapad�kszeg�ny id�j�r�sban is elegend� kel�s�hez �s kezdeti fejl�d�s�hez a term�r�tegben a talajharmat kicsap�d� nedvess�ge. Al�sz�nt�s�ra szeptember v�g�n vagy okt�ber elej�n ker�lhet sor (Antal 2000).

M�lyre hatol� kar�gy�kere alaposan fellaz�tja, �s leveg�sen tartja a talajt, a t�panyagokat a f�n�v�ny sz�m�ra el�rhet�v� teszi. Ezen t�l nagyon j� gyomelnyom� hat�s�, k�l�n�sen, ha j�l gyomirtott kal�szos el�vetem�nyek ut�n ker�l (Kov�cs �s Nagy 2003). Minim�lis termel�i input felhaszn�l�sa mellett is jelent�s biomassza- �s sz�razanyag-produkci�ra k�pes, aminek k�vetkezt�ben �rt�kes biol�giai m�dszert jelenthet a talaj term�kenys�g�nek fenntart�s�ban (Csavajda 2002).

Berecz et al. (2003) kimutatta, hogy az olajretekkel, mint z�ldtr�gy�val kieg�sz�tett N-tr�gy�z�s el�ny�sebb, mint a tiszt�n �sv�nyi form�ban t�rt�n� t�panyag-kijuttat�s.

A SzIE (kor�bban GATE) N�v�nytermeszt�si K�s�rleti Ter�n az olajretek vet�s�re 2000. augusztus 4-�n ker�lt sor. Z�ldt�meg�t a vet�st�l sz�m�tott 89 nap ut�n t�rcs�z�ssal juttattuk talajba.

A m�vel�sek elt�r�en befoly�solt�k a n�v�nyzet fejl�d�s�t. A direktvet�ses kezel�sben az �llom�ny hi�nyosan kelt, m�g a t�bbi kezel�sben megfelel�en z�rt volt az �llom�ny. Mind a n�v�nymagass�gra, mind a sz�razanyag mennyis�g�re a t�rcs�z�ssal kombin�lt laz�t�s gyakorolta a legkedvez�bb hat�st (1. �bra).

1. �bra: Az olajretek term�se g�d�ll�i term�helyen (2000.)

A talaj�llapotra gyakorolt hat�s �rt�kel�s�hez az olajretek vet�se el�tti (2000. aug. 1.) �s a kukorica vet�se el�tti (2001. m�rc.) talajellen�ll�s �rt�keket hasonl�tom �ssze a 2. �br�n. Mind a n�gy kezel�sben j�t�kony hat�s� a talaj�llapotra a k�ztes n�v�ny beilleszt�se.

A sz�ntott kezel�sben minden m�r�si m�lys�gben �rv�nyes�lt a laz�t� hat�s, k�l�n�sen kedvez� a kiterjedt t�m�r r�teg (15-30 cm m�lys�gben) „felt�r�se”. Az olajretek laz�t� hat�sa legink�bb a laz�t�s+t�rcs�z�s kezel�sben �rv�nyes�lt. Feltehet�en a laz�t�s a sz�raz id� ellen�re megfelel� k�r�lm�nyeket teremtett a m�ly gy�kerez�sre. A kultiv�toros m�vel�sben a fels� 25 cm �llapota javult, ami szint�n magyar�zhat� a m�vel�s �ltal el�id�zett viszonyokkal. A direktvet�sben csak a fels� 15 cm-en �llap�that� meg jelent�sebb laz�t� hat�s, ami j�l �rz�kelteti az olajretek gy�k�rzet�nek korl�tozott n�veked�si lehet�s�geit a t�m�r fels� talajr�teg eset�n, amely azt�n a kisebb term�sben realiz�l�dott.

K�vetkeztet�s�nk, hogy az olajretek vet�s�t �s kel�s�t befoly�solhatja a f�n�v�ny al� v�gzett alapm�vel�ssel megv�ltoztatott talaj�llapot. Az olajretek gy�k�rzet�nek talajlaz�t� hat�s a bolygatatlan talaj� direktvet�sn�l elmaradt, amely a n�v�ny talaj�llapot-�rz�kenys�g�re enged k�vetkeztetni.

A talajellen�ll�s-�rt�kek alapj�n bizony�tott az olajretek talajlaz�t� hat�sa. Sz�raz �vben is alkalmazhat� v�d�n�v�nyk�nt, ha vet�skor gondot ford�tanak a talajnedvess�g-vesztes�g cs�kkent�s�re. A felsz�n kell� bor�t�sa, a n�v�nyzet szervesanyag-hozama, j� gy�kerez�se �s a gyomok visszaszor�t�sa r�v�n jav�totta a talaj m�velhet�s�g�t �s j� el�vetem�ny hat�st biztos�tott.

2. �bra: A talaj�llapot v�ltoz�sa olajretek k�ztes n�v�ny hat�s�ra g�d�ll�i term�helyen

Irodalom:

ANTAL J. (2000): N�v�nytermeszt�k zsebk�nyve. Budapest: Mez�gazda Kiad�,

KOV�CS CS. ZS. �s NAGY Z. (2003): Komoly kih�v�s az olajretek termeszt�se. Gyakorlati Agrof�rum 14 (1) 47-49. p.

CSAVAJDA �. (2002): N�h�ny, a talajterm�kenys�g szempontj�b�l �rt�kes z�ldtr�gyan�v�ny term�k�pess�g�nek vizsg�lata I. A vizsg�lt n�v�nyek t�mege �s sz�razanyag-tartalma. Acta Agronomica �v�riensis, 44 (2) 121-133. p.

BERECZ K., KISM�NYOKI T., DEBRECZENI B-N� (2003): Szervesanyag visszap�tl�ssal kombin�lt �sv�nyi N tr�gy�z�s hat�s�nak vizsg�lata tartam-tr�gy�z�si teny�szed�nyes modellk�s�rletekben. In: CSORBA ZS., JOL�NKAI P., SZ�LL�SI G. (Szerk.): III. N�v�nytermeszt�si Tud. Nap „Sz�nt�f�ldi n�v�nyek t�panyagell�t�sa” Budapest: Akaprint Kiad� 358-363. p.