2002-es FVM adatok szerint az elm�lt �vekben haz�nkban is dinamikusan n�tt az �kol�giai gazd�lkod�ssal m�velt ter�let �s az ilyen m�don gazd�lkod� szervezeti egys�gek sz�ma. �llattart�ssal 72 gazdas�g foglalkozik, mintegy 8000 �kol�giai m�don tartott sz�mos�llattal, ami az el�z� �vihez k�pest 65%-os n�veked�st jelent. Az �llatfajok k�z�l a szarvasmarha k�pviseli a legnagyobb ar�nyt (75%). A megtermelt, min�s�tett bioterm�kek 90%-�t k�lf�ld�n �rt�kes�tj�k. F� exportpiacaink: N�metorsz�g, Sv�jc, Hollandia, Ausztria, Franciaorsz�g �s Nagy-Britannia. A termel�k 20-70%-os fel�rat is el�rhetnek, amit a feldolgozotts�gi fok ar�ny�ba m�g n�velhetnek is.

A ny�r folyam�n tal�lkoztam el�sz�r az �zl�ses z�ld dobozos, UHT technol�gi�val tart�s�tott, k�t f�le zs�rtartalommal is kaphat� tejjel. Egy kis t�j�koztat� f�zetet is k�zhez kaptam, amelyben arr�l �rtes�ltem, hogy a K�r�s-Maros Nemzeti Park ter�let�n �kol�giai gazd�lkod�s keretein bel�l termelik a tejet, melyet azt�n a Nasz�lytej „dobozol”. M�r ez alkalommal �rlel�d�tt a gondolat, felkeresem a gazdas�got azzal a c�llal, hogy e lap has�bjain �n�kkel is megoszthassam tapasztalataikat. A v�letlenek �sszej�tsz�sa, hogy a Szent Istv�n Egyetemen, G�d�ll�n lelkes koll�g�k l�trehozt�k �s gondozz�k az �llatteny�szt�si Szakkoll�giumot, amely megh�vta R�ki Zsoltot, legyen sz�ves bemutatni a c�get.

Ma m�r kaphat� t�bb �zletben biotej, importb�l. Az els� ilyen magyar term�ket a K�r�s-Maros Biofarm Kft. �ll�tja el�, �s ebben az �vben ez a tej megkapta „Az �v bioterm�ke” c�met a XVI. Biokult�ra napon.

Az �llat�llom�nyt 550 Holstein- fr�z teh�n �s szaporulata alkotja, egy r�sze Gyulav�riban, m�sik r�sze Mez�gy�nban tal�lhat�. Az �llatok az egykori gyulai Lenin MGTSz-b�l sz�rmaznak, a megterm�keny�t�shez mez�hegyesi bikasperm�t v�s�rolnak.

Az �llatokat – a borjakat is - csoportosan tartj�k. A termel� ist�ll�kban a tehenek m�lyalmos, k�tetlen tart�sban tart�zkodnak, ahol a 48 �llatb�l �ll� csoportoknak megteremtett�k a lehet� legoptim�lisabb m�ret� helyet nagy kifut�kkal, kell� j�szolhossz�s�ggal. A tart�stechnol�gi�ra a megszokottn�l nagyobb figyelmet kell ford�tani az �kol�giai gazd�lkod�sban, hiszen a betegs�gek kialakul�s�ban nagy szerepe van az ist�ll� kl�m�j�nak. Miut�n a biotermel�sben nem alkalmazhatunk antibiotikumokat, igen fontos pl. a megel�z�s szempontj�b�l a sz�raz k�r�lm�nyek biztos�t�sa.

Napi k�t alkalommal fejnek, az �llatokat k�tszer etetik, k�zben pedig sz�n�t is kapnak. Ny�ron  a sz�razon�ll� tehenek �s a n�vend�k a legel�k�n tart�zkodik. A tejel� �llom�nynak is van lehet�s�ge az ist�ll�kb�l a k�zeli legel�re kimenni.

A n�v�nytermeszt�si �gazatot is figyelembe v�ve 70 alkalmazottat foglalkoztatnak.

A termelt tej egy r�sz�t a borjak fogyasztj�k el, amelyek 90 napig anyatejet kapnak.

Az �sz�borjak az ut�np�tl�st szolg�lj�k, amire az intenz�v selejtez�s miatt sz�ks�g is van (az elm�lt k�t �vben a selejtez�s m�rt�ke 35% volt), m�g a bikaborjakat k�zvetett �ton Olaszorsz�gban �rt�kes�tik.

A tejet a G�d�ll�i Teljes�tm�nyvizsg�l� Kht. vizsg�lta-vizsg�lja be, �s a Biokontroll Kht. l�tja el tan�s�tv�nnyal. A tej min�s�g�t j�l jellemzi, hogy m�g a konvencion�lis termel�sb�l sz�rmaz� extra min�s�g� tej maxim�lisan 100ezer cs�r�t tartalmazhat, addig a K�r�s-Maros Biofarm Kft. �ltal termelt tejben csak 10-15 ezer, n�ha 20 ezer cs�r�t mutattak ki. Ami eur�pai viszonylatban is kiemelked� min�s�g�v� �s �rt�k�v� teszi ezt a term�ket, az a farmok m�retk�l�nbs�geib�l is ad�dik. Az egys�ges min�s�g� tej aznapi feldolgoz�s�t a Nasz�lytej Rt. v�gzi.  N�metorsz�gban ezzel szemben naponta csak 15%-�t dolgozz�k fel a kifejt tejnek, a m�sik 85% „m�snapos”, k�tnaponta ker�l feldolgoz�sra. Ez az id� elegend� arra, hogy a tej beltartalm�ban v�ltoz�sok menjenek v�gbe.

Haz�nkban �t olyan tejipari �zem van, amely rendelkezik az �n. UHT – hosszan friss – technol�gi�val. Ezek k�z�l a Nasz�lytej a legkisebb, ebb�l ad�d�an a legrugalmasabb, r�ad�sul vannak tapasztalataik a bioterm�kek ter�let�n, valamint egyike a kev�s magyar tulajdon� tejfeldolgoz�knak. �gy esett a v�laszt�s erre a c�gre.

Ahogy a bemutat�n is tapasztalhattuk: a csomagol�s tetszet�s, a tej finom.

Az el�ad�s v�g�n a k�z�ns�g �lt jog�val �s a k�rd�sek alapj�n komoly szakmai besz�lget�s alakult ki, mutatva a di�kok nyitotts�g�t �s �rdekl�d�s�t. N�h�ny t�ma ezek k�z�l:

�lelmiszerr�l l�v�n sz� nagy hangs�ly helyez�dik a min�s�gre, hiszen „a fogyaszt�k bizalma nem rend�lhet meg”- ahogy azt R�ki �r mondta. Nagy figyelmet ford�tanak a megfelel� szakemberek kiv�laszt�s�ra, folyamatban van a HACCP min�s�gbiztos�t�si rendszer ki�p�t�se �s p�ly�zatot ny�jtottak be egy internet alap� nyomonk�vet�si rendszer ki�p�t�s�re. Sz�cs Endre tan�r �r vetette fel, hogy a tejiparban �rt�kesebb, eltarthat�bb term�k a sajt. Erre azt a v�laszt kaptuk, hogy befejez�dtek a savany�tott term�kek gy�rt�si k�s�rletei, hamarosan kaphat� lesz a joghurt �s a kefir (az�ta m�r kaphat�, aj�nlom figyelm�kbe). Sokat gondolkodtak azon is, hogy sajtot k�sz�tsenek-e, de a min�s�gi import sajtokb�l van el�g. Azonban a gondolatot nem vetett�k el teljesen. Szint�n a feleslegek �r�gy�n ker�lt sz�ba az iskolatej program. V�gi J�zsef tan�r �r hivatkozott egyes t�rs�gek, r�tegek katasztrof�lis szoci�lis, eg�szs�gi �llapot�ra. �rvendetes t�ny, hogy m�r tartanak Budapest egyes iskol�iban n�pszer�s�t� k�stoltat� bemutat�kat -kaptuk v�laszk�nt.

Egy di�kl�ny arr�l �rdekl�d�tt, hogy alkalmaznak-e homeop�ti�s szereket. R�ki �r elmondta, hogy a ter�let bakt�riumfl�r�j�t felm�rt�k, ennek alapj�n haszn�lj�k, b�r hat�sr�l m�g nem sz�molhat be.

K�nyes, de elker�lhetetlen k�rd�s a tej fogyaszt�i �ra.  A c�g szerette volna 250 Ft alatt tartani, de mert a kereskedelem is egyedi term�kk�nt kezeli, 260-290 Ft-�rt kaphat�.

A kapacit�sb�v�t�s egyed�li akad�lya egyel�re a c�g fiatals�ga, a term�k viszonylagos ismeretlens�ge, de folyamatban van a k�lpiaci �rt�kes�t�si lehet�s�gek felm�r�se �s a hazai �n. eduk�ci�, vagyis a fogyaszt�k k�r�ben t�rt�n� n�pszer�s�t�s. Ennek pozit�v hat�sak�nt hallhattuk, hogy m�g egy hipermarketben az akci� el�tt napi 7 liter tejet adtak el, addig a k�stol�val el�rt�k a 170 l/nap eladott mennyis�get.

K�sz�n�m R�ki �rnak a seg�ts�get, tov�bbi sikereket k�v�nok a K�r�s-Maros Biofarmnak �s minden m�s gazd�nak, termel� egys�gnek is.