| Agrofórum : Gyomosodás vizsgálatok gödöllői termőhelyen |
Gyomosodás vizsgálatok gödöllői termőhelyen
Farkas Imréné 2007.01.29. 19:25
Bevezetés
Az ember és a növények kapcsolata a kezdetektől sajátos. A legősibb időkben, amikor még szó sem volt a tudatos növénytermesztésről, de már bizonyos fokú állattenyésztést folytattak eleink, a taposást, tiprást jól tűrő növények terjedhettek el nagyobb számban. A szálláshelyeken, illetve a vadak csapásain az emberi tevékenységtől függetlenül szaporodhattak el a bővebb N-ellátást igénylő vagy elviselő növények. Az ember letelepedése után környezetének komfortosabbá tétele érdekében kiirtotta az eredeti növényzetet. A települések környékén felhalmozódó és lebomló szerves anyag szintén a N-kedvelő növényeknek jelentett ideális élőhelyet. A gyűjtögetés az elhullajtott termések, magvak révén járult hozzá bizonyos növények elterjedéséhez. Hasonló hatással bírt később az Újvilág felfedezése, a világméretűvé fejlődő kereskedelem is.
Valójában a tudatos termesztés megindulásával kezdődött meg a természetes növényzet szétválása, antropogén szétválasztása kultúr- és gyomflórára.
A gyomkutatások jelentős eredményeket hoztak. Mégis, a 20. század folyamán a nagyhatású és szelektív vegyszerek kifejlesztése ellenére, vagy éppen emiatt a gyomok továbbra is gondot okoznak genetikai adottságaik és az ebből adódó „életrevalóságuk” révén. Ma már elfogadottnak tekinthető az a becslés, miszerint a rovarok és a kórokozók együttesen sem okoznak akkora kárt, mint a gyomnövények.
Ez akkor válik még szemléletesebbé, ha mellé tesszük a hazai gyomhelyzet tényeit.
A jól ismert és saját bőrünkön is tapasztalt gazdasági jelenségek, az ebből következő helytelen gépválasztás, a nem megfelelő agrotechnika, a hiányos vetésforgó, a nem kielégítő tápanyagellátás és növényvédelem kiváltja és súlyosbítja az egyébként is erős gyomfertőzöttséget. A gyomok nagyfokú terjedése genetikai adottságaikból adódik, amelyhez az utóbbi évek elkeserítő időjárási helyzete, az elhagyott földek, parlagok és elhanyagolt árkok ténye is biztonságot nyújt.
Az eddig felsoroltakból is látható, hogy a gyomkutatások a gazdaságos termesztés érdekében elkerülhetetlenek.
Noha növényekről van szó, ökológiájukat napjainkban sem ismerjük eléggé. Ennek valószínűleg csak egyik oka az, hogy a termesztendő növényeket jelentőségüknél fogva régebb óta és alaposabban vizsgáljuk.
Az ismeretek hiányának másik oka véleményem szerint az egyes gyomfajokon belül létező több ökotipus, a rezisztens és a toleráns biotipusok kialakulása. Ezek mélyebb megismerése, a megfelelő védekezés kidolgozása időt vesz igénybe, így egyes eredmények aktualitásukat vesztik, mielőtt még szélesebb körben elterjednének. Itt olyan eshetőségre gondolok, amikor egy új hatóanyag kifejlesztésre kerül, hatásosnak látszik, ám tesztelése során kiderül, hogy nem felel meg az EU által támasztott környezetvédelmi feltételeknek. Ebből a nézőpontból is megerősítést nyer a gyomkutatások szükségessége.
Az EU által támogatott integrált növénytermesztés - ezen belül az integrált növényvédelem - és a Nemzeti Agrár – Környezetvédelmi Program lehetővé teszi, egyúttal elvárja az ilyen irányú kutatások folytatását, a használható eredmények közzétételét.
A gyomosodási vizsgálatok jelentősége
A kutatás kiindulópontját jelentette a hazai kedvezőtlen gyomosodási és talajállapot- körülmények ismerete és a lehetőség, hogy tartamkísérletben végezhetek méréseket. A tartamkísérletek során gyűjtött tapasztalatokból a gyakorlat számára is hasznos következtetések vonhatók le.
A kísérleti terület a SZIE (volt GATE) Növénytermesztési Tanüzeméhez tartozik. Talaja rozsdabarna erdőtalaj. Fizikai félesége homokos vályog. A feltalaj (0-40 cm) agyagtartalma 16,5%, vízvezető képessége jó, az altalajé azonban gyenge. A feltalaj humusztartalma a talajműveléstől és a tápanyag-ellátottságtól függően 1,0 - 2,5% : gyenge, ugyanúgy N-ellátottsága is. Az Arany-féle kötöttségi szám 27.
A terület éghajlatára 580 mm évi csapadékátlag és 9,7oC évi középhőmérséklet jellemző. Ehhez képest 1999-ben az évi középhőmérséklet 10,7oC volt, tehát melegebb évet tudhatunk magunk mögött. Az egy év alatt lehullott csapadék összege pedig 837 mm, amiből 669,9 mm a januártól októberig tartó időszakban esett le, vagyis folytatódott a már előző évben is csapadékosabb időszak. Megjegyzendő, hogy a novemberi csapadék döntő része már hó formájában hullott, és hogy a havazások ez év márciusáig tartottak 1-2 enyhébb illetve csapadékmentes héttel. Nagy valószínűséggel ezek a meteorológiai sajátosságok az idei felmérések eredményeit is jelentősen befolyásolják majd. Az 1. táblázat részletesen bemutatja az adatokat.
1.táblázat A kísérleti terület 1999-es időjárási jellemzői
|
|
Hónap
|
Középhőm.
Celsius |
Csapadék mm |
|
jan. |
-0,9 |
9,2 |
|
|
febr. |
0 |
58,7 |
|
|
márc. |
7,1 |
19,5 |
|
|
ápr. |
12,6 |
56,4 |
|
|
máj. |
16,5 |
67,7 |
|
|
jún. |
19,6 |
163,1 |
|
|
júl. |
22,1 |
163,4 |
|
|
aug. |
20,3 |
69,8 |
|
|
szept. |
18,8 |
17,7 |
|
|
okt. |
10,2 |
44,4 |
|
|
nov. |
2,6 |
100,7 |
|
|
dec. |
-0,1 |
66,4 |
|
|
Össz. |
128,8 |
837 |
|
|
átlag
|
10,73 |
69,75 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az adatok alapján készült szemléletes grafikonon jól láthatóak a kiugróan magas nyári csapadék-értékek.
1.ábra A vizsgált évben mért időjárási jellemzők
A kísérlet beállításakor különböző talajhasználati rendszereket terveztünk, tekintettel a régiók eltérő adottságaira, lehetőségeire, változó művelőeszköz - kínálatára. A tervezéskor azt is szem előtt tartottuk, hogy a talajművelés előidézi a talaj felső, rendszeresen művelt rétegeinek fizikai állapotváltozását, amely később kihat a növények fejlődésére. A gyökérzóna és a feltalaj levegő- és vízháztartása, a mikrobiális tevékenység eltérően alakul az alkalmazott eljárásnak megfelelően, amely nem csak a termesztett növényre, hanem a gyomokra is hatással van. Ennek megfelelően a talajhasználati rendszereken belül alkalmazunk direktvetést, tárcsás és kultivátoros sekélyművelést, talajlazítást és szántást.
A termesztési technológiák alkalmazása és tökéletesedése során megfigyelték a különböző kultúrák gyomelnyomó illetve gyomnevelő hatását. Ezekre a tapasztalatokra és a SZIE –en Birkás Márta és munkatársai által folytatott korábbi vizsgálatok eredményeire támaszkodva az eltérő talajművelési eljárásokat különböző habitusú növények vetésével kombináljuk. Ez azért is szükséges, mivel az IPM* - módszerekben - főleg a mérsékelt övi területeken, így hazánkban is – a vetésváltás nagy jelentőségű. A növények évenkénti változtatása, az ezzel együtt járó talajművelési rendszerek és agrotechnikai eljárások többségének közvetett célja a gyomok korlátozása vagy kiirtása, a termesztett növények állományaiban domináns gyomok elszaporodásának megakadályozása.
IPM*: Integrált Növényvédőszer-használati Rendszer
Ennek megfelelően a biológiailag kedvező vetésforgóban szerepelnek gyomelnyomó hatású őszi és tavaszi kalászosok, valamint hazai jelentősége miatt a kukorica. A hosszú tenyészidejű állományban a nyárutói gyomok megjelenésére számítunk. Hasznosítunk pillangós növényt, pl. borsót mulchként. Köztes védőnövényt (catch crop) a N-kimosódás megakadályozása céljából termesztünk.
1999-ben a kiegyenlítő, mulch-növényként termesztett fehér mustár állományban ill. annak tarlóján végeztük a felméréseket.
Gyomborítottság vizsgálatok
A köztes védőnövényként vetett fehér mustár állományában gyomborítottság vizsgálatot két alkalommal végeztünk. Az 1m2-es kvadrát módszerrel mindkét alkalommal 10 helyen jegyeztük fel a borítási százalékokat. A részletes adatsort a 2. és 3. táblázat tartalmazza. Ezek alapján a jobb összehasonlíthatóság érdekében 2 grafikon készült.
2. ábra: A tavaszi (1999. május 27.) gyomborítottság vizsgálatok eredménye
2.táblázat A tavaszi gyomfelvételezés részletes adatai
|
A GYOMNÖVÉNY NEVE |
|
1999.máj.25. |
|
|
|
Borítási % |
|
Capsella bursa-pastoris |
T1 |
4,4 |
|
Stellaria media |
|
1,45 |
|
Veronica persica |
|
0,33 |
|
Poa annua |
|
0,06 |
|
Lamium spp. |
|
0,9 |
<TD style="
| | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
