HOGYAN FOGJUNK HOZZÁ?
Farkas Anikó dr 2007.05.25. 19:45
Sumbóné Gombos Ilona felkérésére.
Egy hosszabb cikk részeként jelent meg a 2007. májusi számban. Amint elérhető lesz a teljes cikk a neten, adom a linket.
HOGYAN FOGJUNK HOZZÁ?
Biztos vagyok benne, hogy amint korábban bennem is, sokakban kétségek merülnek fel a biogazdálkodás létjogosultságával kapcsolatban, illetve a módszer hatékonyságát illetően. Ma már tudom, járható út, ha kellően felkészülve, a szükséges tudás birtokában közelítünk e termesztési módszerhez. Ezért első lépésként, ha fontolgatjuk, hogy fokozatosan átállunk a saját kertünkben termesztett, vegyszerektől mentes növényi táplálék fogyasztására, talán érdemes, és az uniós követelményeket figyelembe véve alapvetően szükséges is, hogy minél nagyobb területen az úgynevezett integrált növényvédelem elvei szerint gazdálkodjunk. Ez elősegíti a biogazdálkodásra való átmenetet, időközben megszerezhetjük a szükséges szaktudást, és abban a tudatban élhetünk, hogy megtettük az első lépést nem csak a magunk, hanem a talaj, a víz és az egész élővilág jobb léte számára.
A hazai növénytermesztési ágazatot a rendszerváltás óta a mai napig a termőterületek állapotának romlása és az általános elgyomosodás jellemzi, amelyet felerősítenek az időjárási körülmények is. Romlott a talajok művelhetősége, ezzel együtt a mechanikai (gépekkel végzett művelés ill. kapálás) gyomszabályozás (amikor nem törekszünk teljes gyomirtásra – élőhely védelem - , hanem csak a szükséges mértékben korlátozzuk a gyomok jelenlétét) hatásfoka. Az éghajlatnak már kis mértékű megváltozása is mediterrán, melegkedvelő fajok megtelepedését, helyenként tömeges elszaporodását okozta a rovarok körében. A gyomnövények esetében is megfigyelhető, hogy a melegigényesebb fajok hódítanak teret, illetve több terjedő fajnál a felmelegedés közrejátszhatott a versenyképesség növekedésében. (Solymosi 1992, Kozár és mtsai 1996).
A gyomszabályozásban ma már mind hazai, mind európai viszonyok között a herbicidek (növényvédő szerek) mellett az olyan megelőző eljárásoknak szentelünk nagyobb figyelmet, mint területkiválasztás, növényi sorrend, tápanyagellátás és megfelelő talajművelés, emellett kutatások folynak a biológiai védekezés (élőlények veszélyes felszaporodásának megakadályozása valamely természetes ellenségük felhasználásával, pl. katicabogár lárvája levéltetű ellen) lehetőségeinek kihasználásra.
A mindenkori termesztési feltételek nagymértékben befolyásolják az aktuális gyomosodást (pl.: fajta, talajművelés időpontja, a vetésidő és a gyomirtás hatékonysága, gyomfajok, kultúrnövény versenyképessége). A talajművelés, a növényápolás, általában az agrotechnika korszerűsége határt szab a gyomok kártételének.
Vagyis összefoglalva:
ha ódzkodunk a számunkra új biogazdálkodástól, kezdjünk integrált gyomszabályozással. Lehetőleg műveléssel tegyük viszonylag gyommentessé a területet, a talaj típusának (humusztartalom, vízgazdálkodás) és a terület fekvésének megfelelően válasszunk a termeszteni kívánt növényből jó fajtát - szerencsére a kereskedelemben egyre több kiváló vetőmag és palánta kapható. Alkalmazzunk vetésváltást, vetésforgót, továbbra is kapáljunk. Majd lassanként kérhetjük a biogazdák tanácsait rovarkárok, betegségek ellen….
Kellemes gondolkodást, sikeres termesztést kívánok!
Farkas Anikó dr.
|