A gyomok elleni védekezés elsődleges módjává a vegyszerek alkalmazása vált. Általánosságban elmondható, hogy a növényvédelmi költségek legnagyobb hányadát ma is a herbicidek teszik ki, a világon forgalmazott peszticidek értéke 29,2 milliárd USA dollár (Marshall 2002), megoszlását az 1. ábra mutatja.

1. ábra: A világon forgalmazott peszticidek megoszlása (Marshall 2002 nyomán)

Az elmúlt években történt fejlesztések, technológiai változások eredményeként kismértékű változás figyelhető meg a peszticidek forgalmában. Míg Hunyadi (1988) adatai szerint a felhasznált növényvédő szerek 60 %-a volt gyomirtó szer, 27 %-a rovarölő szer és 13 % -a gombaölő szer, Kovács (1998) a ’90-es évek forgalmi adataira hivatkozva közölte, hogy Magyarországon 1990-97 között gyomirtó szerként került felhasználásra az összes peszticid 48-55%-a. A 2. ábra Dúcz (Bayer Crop Science) előadása alapján készült, szemlélteti a 2004-es hazai adatokat.

2. ábra: A hazai növényvédőszer - forgalom megoszlása (Dúcz, 2004)

A kukoricát tekintve számos vizsgálat történt annak megállapítására, hogy a konkurens gyomok milyen termésveszteséget okoznak.

 A vízért való versengés különösen aszály közeli állapotban és aszályban jelentős, mértéke kihat a következő évre is. Éppen ezért nem elhanyagolható a vízmegőrző talajművelés és ezzel együtt a vizet nagymértékben fogyasztó, nagy testű gyomok irtása.

Tavasszal, nyár elején, amikor a termesztett növény csírázásnak, fejlődésnek indul, jelentős lehet a gyomok által okozta talajhőmérséklet-csökkenés. A hidegebb talajból lassabban veszi fel a növény a vizet és a tápanyagokat.

Az erőteljesebben növekedő gyomok túlnövik a kultúrnövényt, beárnyékolják, illetve elnyomják azt. A kukorica különösen 2-8 leveles állapotában érzékeny, kezdeti fejlődése során sok a vele együtt csírázó és kelő gyom. Erre az időre a kukorica teljes fejlettségének még csak 2-3%-át, miközben a vele versengő gyomok már 15-18 %-át érik el, idézte Tursun és Özer (2003) Amon 1993 eredményeit. Ez a fejlettségbeli előny levélfelület-csökkenéshez, tehát termésveszteséghez vezet.

Varga (2002) három jelentős gyomnövény 26 db/m²-es populációinak kukoricatermésre gyakorolt hatását vizsgálva megállapította, hogy egy példány parlagfű 62,02 cm², a selyemmályva 42,4 cm², és a kakaslábfű 23,68 cm² levélfelület-csökkenést okozott egy kukoricanövényen. Ezek közül legnagyobb termésveszteséget értelemszerűen a parlagfű okozott, 71,08 %-kal csökkentve a termést, ami 0,235 tonna kiesés hektáronként.

A korai, fajok közötti versengés kihat a kukorica későbbi növekedésére és tápanyagfelvételére is meghatározó (Lehoczky 2002).

Bogdan et. al (2003) kukoricában kimutatták, hogy igen szoros az összefüggés a gyomszabályozás hatékonysága (%) és a termés mennyisége között. A gyomszabályozás hatékonyságának 1 %-os növekedése 514 kg/ha-os termésnövekedést jelent.

A közvetett kártétellel főleg a mesterséges inputok hatékonysága csökken: a gyomflóra megnövekedett növényvédelmi, betakarítási, szárítási stb. költségeket okoz.

Dúcz (Bayer Crop Science) előadásában hangzott el, hogy Magyarországon a múlt évben a kukorica növényvédelmére 11,2 mrd Ft-ot költöttünk. (Csak összehasonlításképpen 12 milliárd forintot költöttünk el tavaly emelt díjas telefonhívásokra, többek között szavazásra, csengőhangokra.)* A költségek megoszlását a 3. ábra mutatja be. Eszerint a kukorica herbicides kezelésére a múlt évben csaknem 10 mrd Ft-ot fordítottunk (9,968). (Az Allianz Hungária Biztosító 2004-ben 10 milliárd forinttal maradt el az előző évi bevételtől.)*

3. ábra: A kukorica növényvédelmére felhasznált költség megoszlása (Dúcz, 2004)

Továbbá a gyomok különböző kártevőknek, kórokozóknak lehetnek köztes gazdái, allergiát okozhatnak, illetve mérgezőek lehetnek.

Az említett szempontok, kutatási eredmények mind azt támasztják alá, hogy a kukorica kezdeti fejlődésekor érdemes a gyomkonkurenciát a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni. A piacon óriási a vegyszerkínálat. A gyártó és forgalmazó cégek ez évre szóló ajánlatai megjelentek, hozzáférhetőek.

Használjuk a szereket, használjuk ki a szakértelmet!               

Források:

1.        BOGDAN, I., GUS, P., SARPE, N., RUSU, T., HATEGAN, M. (2003): Weeds control strategies in maize crop from Cluj-Napoca area. EWRS 7^th Mediterranean Symposium, Adana, 2003. máj. 6-9. 109-110. p.

2.        DÚCZ F. (2005): Kukorica gyomirtása. Előadás, Fővárosi és Pest megyei NTSZ, Gödöllő, 2005. febr. 3.

3.        HUNYADI K. (Szerk.): 1988. Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 484 p.

4.        KOVÁCS J. (1998): A növényvédőszer-forgalmazás, -értékesítés ökonómiai megközelítése különös tekintettel a gyomirtásra. Növényvédelem 34 (5) 261-262. p.

5.        LEHOCZKY É. (2002): Az Echinochloa crus-galli (L.) P. B. és a kukorica korai kompetíciójának hatása II. A növények tápanyagfelvétele. Magyar gyomkutatás és technológia. III (2) 21-29. p.

6.        MARSHALL, E. J. P. (2002): The role of weeds in supporting biological diversity within crop fields. 12^th EWRS Symposium, Arnhem-Wageningen. 50-51 p.

7.        TURSUN, N. és ÖZER, Z. (2003): Research on yield lost of corn, french bean and mixed french bean – corn caused by weeds. EWRS 7^th Mediterranean Symposium, Adana, 2003. máj. 6-9. 123-124. p.

8.        VARGA P. (2002): Herbicid- és tápanyagstressz hatása a gyomnövények és a kukorica produktivitására. Doktori (PhD) értekezés, Keszthely 228 p.

*:Figyelőnet.hu, 2005. febr.8.