Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Ismeretlen ismerős: a csemegekukorica, 1. |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:24 |
A köztudatban nincs elterjedve, milyen jelentős élelmiszeripari növénnyé is vált az elmúlt kb. 10 évben a csemegekukorica. Legtöbbünk azelőtt a konzervkukoricát is csak halcsaliként ismerte. Ma már szívesen készítjük salátáinkat és más ételeinket a morzsolt csemegekukorica felhasználásával.
|
TALAJVÉDŐ KÖZTES NÖVÉNY HATÁSA A TALAJÁLLAPOTRA |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:23 |
A 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szól.
A rendelet minden, külön jogszabályban meghatározott olyan mezőgazdasági termelőre vonatkozik, aki
meghatározott növények termesztése alapján egyszerűsített területalapú támogatást, vagy
meghatározott vidékfejlesztési célú támogatást kíván igénybe venni.
A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásait. A rendelet értelmében az eróziónak kitett területeken a tavaszi vetésű növények előtt talajvédettséget szolgáló talajfedettséget kell biztosítani.
Másrészt az integrált termesztésre vonatkozóan az IOBC Technikai Irányelvek III előírja, hogy azokban a régiókban, ahol a kimosódás veszélye nagy, a tavaszi vetésű növények előtt megfelelő talajtakarásról kell gondoskodni megfelelő N-felvevő képességű növény vetésével.
|
Még mindég (sajnos!) és már megint aktuális: a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:21 |
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Földön 115 millióan szenvednek pollenallergiától. Az Allergia Világszervezet statisztikája szerint a szénanátha egymaga 20 milliárd dolláros kiadást, illetve veszteséget jelent világszerte. Magyarországon 1,5-2 millió ember orrát és szemét irritálja a pollen, és az allergiaellenes szerek támogatására évi 7 milliárd forintot fizet a társadalombiztosítás (HVG).
A pollenszezon kezdetével jelentkező allergia következtében tüsszögés, orrfolyás, égető szemviszketés, gyakori levertség, szorongásos zavarok, alvászavarok és fáradtság uralkodik el minden negyedik emberen.
|
A VÉGEREDMÉNY HIÁNYÁBAN NEM HELYÉNVALÓ AZT FELTÉTELEZNI, HOGY NEM TÖRTÉNIK SEMMI |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:20 |
A címként idézett mondat Dr. Orosz Sándor, a Parlagfűmentes Magyarországért Eseti Bizottság volt elnöke szájából hangzott el 2004. november 24-én. E napon került megrendezésre a Magyar Gyomkutató Társaság és a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat szervezésében az „Újból az Ambrosia problémáról” című tanácskozás.
Miután évről-évre gondot okoz a parlagfű, nem haszontalan felidézni a tanácskozáson hallottakat.
|
A GYOMSZABÁLYOZÁS JELENTŐSÉGE |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:19 |
Közeleg a tavaszi vetések ideje. A gyakorlott és a lehetőségeket, uniós követelményeket szem előtt tartó gazda már idejekorán gondoskodott a termőhelyi adottságainak legmegfelelőbb vetőmagról. A vetés, a termesztés sikerességét azonban számos tényező befolyásolja.
Tudjuk, a természetben szinte „minden mindennel összefügg”. Nem elég a talajt jól előkészíteni (sőt átgondolni a terület előéletét), a fajtát megválasztani és csávázott szaporítóanyagot vetni. Növénytermesztésünk sikerességét alapvetően befolyásolja a növényvédelem, ezen belül is a gyomszabályozás sikeressége.
|
ÚJ TERMÉK A PIACON: MAGYAR BIOTEJ |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:17 |
Már hazánkban is több éve ismert az ökológiai gazdálkodási módszer, amelyet eredendően környezetvédelmi - emocionális okok következtében folytattak, főleg Nyugat-Európában. Az eltelt évek alatt jelentős szerepet kapott ez a termelési mód a vidékfejlesztésben (foglalkoztatás és környezetvédelem), mely az Európai Unió agrárpolitikájának második pillére. Hazánkban a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célprogramjai között az ökológiai gazdálkodás is szerepel, ennek megfelelően támogatott.
|
Kérdés-felelet |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:17 |
Kérdés-felelet
Harsányi Zsolttal, az Axiál Kft tulajdonos-igazgatójával
Ismeretségünk 6 évre tekint vissza. Mint az akkori GATE - ma Szent István Egyetem, Gödöllő - fiatal diplomás oktatója, jegyzőként vettem részt a végzősök vizsgáján. A meghívott, ún. külső tagok között ült Harsányi Zsolt. Rövid beszélgetésünk során kiderült, hogy „földiek” vagyunk.
Megnyerő, közvetlen stílusának, őszinte érdeklődésének köszönhetően megőriztem az első találkozás emlékét, amelyet újabbak követtek az évek során.
Megtiszteltetés, hogy ezt az interjút elkészíthettem.
|
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXV.) |
Farkasné Szerletics Anikó |
2007.01.30. 15:15 |
2004. november 23-án a fenti címmel rendeztek tanácskozást a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat előadótermében a Szolgálat, az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya, valamint a MAE Magyar Növényvédelmi Társaság Integrált Védekezés Szakosztálya szervezésében.
Nagy eredmény és a közös munkálkodás sikerességét jelzi, hogy 1979 óta évente megrendezésre kerül a tanácskozás.
Tekintettel az integrált termesztés terjedésére (felismert pozitív vonások, támogatások), hasznos a legújabb eredményekkel e lap hasábjain keresztül megismerkedni.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|